Gyümölcsoltó Boldogasszony templom

/Kattints ide, ha jobban meg szeretnéd ismerni Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét./

Az abaújszántói Római Katolikus templom

A templom 1950-től műemlék, titulusa: Gyümölcsoltó Boldog- asszony. 
Méretei: 30 m hosszú, 10 m széles, 12 m magas.

Az abaújszántói római katolikus templom gótikus korban és stílusban épült. Helyén valaha fábólkészült templom állt, mely a tatárjárás idején leégett. A mai templom építését a XII—XIII. században kezdték el. Már 1275-ben a szerencsi esperességhez tartozott. Gótikus faragványaiból Sajnos kevés maradt ránk. Hajójának és tornyának ablakait befalazták, nagy szentély ablakának kereteit átfaragták, mérműveik elpusztultak. A mai napig fennmaradt részei a szentély szépen faragott kőbordákkal, tagolt csillagboltozatával; gazdagon tagozott ablakbéléseivel; a szentségfülkét díszítő fiálé; a sekrestyeajtó nyílása, a szép faragású quader-kövekből rakott, lépcsőzött támpillérek a XIII. századra — Nagy Lajos idejére — vallanak. Tervezője a kassai dóm tervezője, megálmodója a dóm építőmesterei vagy segédei lehettek. Mások szerint a fentiek a XV. századvégi magyarországi építészetet tükrözik. Ismét mások a templom és a tornya, s a kassai domonkosok temploma és tornya között látnak összefüggést. A XV. század végén végrehajtott építésre utal a szentségház talpazatával és magas tornyával, a támpilléres hajó és a támpilléres szentély. A huszita mozgalom és a hitújítás alatt sok viszontagságon ment keresztül. Nyolcszögű, erős terméskő építésű tornyát többen a huszitáknak tulajdonították. 1506-tól ferences szerzetesek gondozzák 1642-ig. 1676-ban a reformátusok kezébe került. Ez időben többször leégett, s ezután kaphatta csehsüveg-boltozatát, a hajó egyszerű lizénásdíszű architektúrával, későbarokk (copf stílusú) párkánnyal. 1696-ban az összeírók egy katolikus kőtemplomot találtak itt, melyben Turcsányi Mátyás plébános látta el a hívek lelki gondozását. 1731-ben a püspökség kísérletet tett a templom visszavételére, az elfoglalás körülményeit tanúkihallgatással vizsgáltatta, de a király ekkor még nem döntött. A plébános az 1740-es években egy Murányi nevű nemes házában misézett s a tanítóval együtt olyan magánházban lakott, melyet az 1711. évi pestis idején adtak át miséző hely céljára. 1751-ben — végre — a királynő utasítására a helytartótanács elrendelte, hogy a szántói reformátusok a jogalap nélkül használt katolikus templomot a hozzátartozó javadalmi földekkel együtt adják vissza a katolikusoknak, de arra is engedélyt adott, hogy a reformátusok — híveik nagy számára való tekintettel — más helyen Új templomot építsenek maguknak. Ezután szerelték fel a katolikusok a visszakapott katolikus templomukat, ebben báró Dujardin Károly, a Trautson-uradalom jószágigazgatója buzgólkodott. 1768 és 1777 között restaurálták a plébániatemplomot. 1768 februárjában Eszterházy püspök Keltner János plébánosnak visszaküldte a templom átalakításának tervét és úgy rendelkezett, hogy ha a megfelelő falazat elég erős, akkor megmaradhat, ezzel csökken a költség. A hajó boltozata alá vékony oszlopokat állítsanak, így az oltárok jobban láthatók lesznek. De a költségeket a plébánosnak kell előteremtenie. 1770-ben még mindig arról Ír a püspök, hogy építészt Kassán vagy Dobóruszkán keressenek, mert vidéken könnyebben találnak, mint Pesten. Bárki lesz is az, készíttessenek vele tervrajzot és azt jóváhagyásra terjesszék be hozzá. Az 1771. év folyamán megtörtént a templom átalakítása. Trautson herceg elismeréssel méltányolta Keltner plébánosnak a restaurálás ügyében mutatott buzgalmát, de a püspök kifogásolta, hogy a plébános olyan nagyvonalú építkezésbe kezdett, melyre nem futotta a pénze, így Keltnerre hárult a boltozat festésének és az Új oltár felállításának költsége. A festést, aranyozást Kracker egri festővel akarták elvégeztetni, de 1777-ben a püspök arról tájékoztatta a plébánost, hogy Kracker nem szokott oltárokat aranyozni, keressenek más aranyozót Kassán vagy Egerben. Hogy valójában kik végezték a festést és aranyozást, erre vonatkozóan nincs adatunk. Van a templomban egy fakeretbe foglalt, VI. Pius pápa által kibocsátott, 1798. év április hó 10. napjáról keltezett, s gróf Eszterházy Károly, egri püspök által 1798. év szeptember 1 4-én láttamozott okmány, melynek értelmében a hívek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, mint a templom védőszentjének ünnepén, továbbá Szent István, magyar király és Szent István, első vértanú ünnepén teljes búcsút nyerhetnek. 1804-ben a tokaji Ignatz Franz építőmester végzett átalakítási munkálatokat. 1914-ben bevezették a villanyt. Az I. és a II. világháború alatt nem érte bántódás a templomot. Horváth Géza (pápai kamarás) a II. világháború idején a felszabadító csapatok elé ment, hogy Szántót megvédje a harcoktól. Tudtára adta a katonáknak, hogy Szántó népe csak imádkozni és dolgozni tud, ne érje Őket és templomukat bántódás. A II. világháború utolsó éveiben elvitték a templom Szent István harangját. Fegyvert készítettek akkortájt a harangokból. 1947. április 17-én a hercegprímás, Mindszenty József vendége volt a katolikus egyházközösségnek. 1 955-ben a templom megkopott falait átmeszelték. 1 973-ban külső helyreállítást végzett az Országos Műemléki Felügyelőség: levakolták kívülről a templomot, a tetőszerkezetet megújították. A tornyot rézlemezzel vonták be. 1987-ben a villanyvezetékeket újították fel, és fűthetővé tették a templomot. 1988-ban megtörtént a salétromosság elleni védővakolás és víztelenítés. Ennek a munkának a költségeit Randli László és testvére vállalta• magára. A templom köré vízelvezető árkot ástak. 1989 márciusában az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyt adott a templom teljes festésére, melyet az év folyamán Albert János, debreceni festő végzett. Festés után süttői mészkőlapokat raktak le a templom aljzatára.

A SZENTÉLY

A szentély főoltára 1913-14-dől való, a szembemiséző oltárt 1990-ben készítette B. Kopp Judit fafaragó művésznő ablakai, melyek a helyi csizmadia céh ajándékai, 1913-ban készültek. A főoltár mögötti 5 méter magas gót stílusú ablak üvegére van festve az Angyali üdvözlet újromán stílusban. A jelenlegi újgót FŐOLTART a kassai egyházművészeti iroda igazgatójának, Konrády Lajos kanonok-plébánosnak tervezete szerint 191 3-14-ben építette 
az Oberbauer budapesti cég a hívek adományából. 1990-ben az oltár felújítása is a hívek segítségével történt. A szembemiséző oltár melletti ambó, a húsvéti gyertyatartó, a sedile és a ministránsok székel is B. Kopp Judit alkotásai. A szembemiséző oltár elkészültével, 1990-ben az új liturgikus tér kialakítása — Varga Gábor plébános elképzelése szerint — megkezdődött. B. Kopp Judit fafaragó művésznő által készített oltár oldalán az Újszövetségből vett téma: a csodálatos kenyérszaporítás látható. „Mindig reménykedem, hogy aki látja a képet, talán utána lapoz, hogy mit látott. Ezért a lelőhelyet is mindig meg jelölöm a táblaképen” — írja a művésznő. A művészi faragású SEDILE (papi szék) és az AMBÓ (kiemelt hely az olvasmányok felolvasására) szintén 1990-ben készült. Az AMBÓ Izajás prófétát ábrázolja. A következő év húsvétjára a ministráns székek, a húsvéti gyertyatartó és az előkészítő kisasztal került a liturgikus térbe. Ezeket is B. Kopp Judit fafaragó művésznő alkotta. A SZENT ISTVÁN OLTÁR a két mellékoltár egyike. Korábban szembemiséző oltár volt. Jelenleg a volt barokk Szent István oltár helyén áll, amely állapota miatt került ki a templomból. Az oltár Simon Jánosné és Matesz Jánosné ajándéka. Az oltár fölött függ az a SZENT ISTVÁNT ábrázoló kép, amelyet Klirnkovics Béla festőművész 1854-ben Kassán festett. A KRISZTUS KIRÁLY MELLÉKOLTÁRT Horváth Géza pápai kamarás állíttatta ezüstmiséje alkalmával, az Oberbauer cég által 1 928-ban, asztal alakú barokk stílusban. Felújította — festette, aranyoztatta — Matesz Jánosné. Az ŐRÖKMÉCSES mellől hiányzik NEPOMUKI SZENT JÁNOS művészi faragású barokk, fából készült szobra, amely restaurálásra szorul. Jelenleg a körömi plébánia épületében van. A hívek remélik, hogy felújítva visszakerül templomukba.
A XVIII. századból származik a barokk, fából faragott KERESZTELŐKUT vörösréz medencével. Tetején a KERESZTELŐ SZENT JANOST ábrázoló szobrocska körtefából készült. A hívek ajándéka a templomnak. Felújítása a 70-es években történt. A XV. századbeli SZÓSZÉK is barokk stílusú, tölgyfából faragták. Oldalán a Hit—Remény—Szeretet fadombormű látható, tetején a Jézus Szíve sugarakkal. A templomot értékes, áttört, fehérrel varrott kézimunkák díszítik. Készítői helybeli „varrodás” asszonyok, akik a fehér garnitúrán kívül még három (kalocsai, karádi, „lila”) teljes garnitúrát varrtak a templom számára. A kézimunkák „alkotói”: Fiórusz Mihályné, Kádár Béláné, Tabacskó Istvánné, Kristóf Istvánné, Bartha Pálné, Pósa Istváriné, Gulya Sándorné, Sotkó Józsefné, Takács Istvánné, Muha Lajosné, Kavajecz Istvánné, Gacsályi Margit, Marczi Jenőné, Steher Józsefné, Mercz Bertalanné, Péter Andorné, Bosnyák Józsefné, Veresné Tóth Lívia, Simon Jánosné, Petró Mária, Urbán Józsefné, Kovács Lászlóné.

 

A SEKRESTYE

 

Berendezési tárgyai egyszerű asztalok, szekrények. Három kép díszíti a falait. A SZENTHÁROMSAG és a TISZTITÓTUZBEN SZENVEDŐ LELKEK képének alkotói ismeretlenek. A SZEPLŐTELEN FOGANTATAS című képet Klimkovics Béla alkotta Kassán, 1859-ben. A szentélyt és a templomhajót a 70-es évekig áldoztató rács választotta el. Készítője ama már 89 éves Hórász Miklós kerékgyártó (egyháztanácsnok).

 

A TEMPLOMHAJÓ

 

Az 1910-ben készült vaskeretű, szimpla ablakait 1 988-ban fakeretű, dupla ablakokra cserélték. A PADOK a XVIII. századból származhatnak, tölgyfából valók. Az ülőrész már felújított. A KERESZTÚTI KÉPEK — amelyek a templomhajó oldalfalain függenek — rekonstrukciók. Helybeli asztalosmester, Fazekas Gyula készítette kereteit.

 

A XV. századbeli szószék alatti Krisztus Király mellékoltár 1928-ban készült. A közelben látható keresztelőkút felújítása az 1970-es években történt.

 

A templomhajó a XVIII. századi padokkal, a stáció képeivel, a hajót lezáró ráccsal és a karzaton lévő 1914-ben készült orgonával

 

SZENT MARGIT gipszszobrát az Oberbauer cég készítette a hívek összefogásából. Hasonlóan SZENT JÓZSEF gipszszobra is a hívek adománya. SZENT ERZSEBET és LISIEUXI SZENT TEREZ szobra is gipszből készült az Oberbauer cégnél. Az előbbit a Váczi család, az utóbbit Rajki István és felesége készíttette a budapesti cégnél. SZENT ANTAL szobra nagyon értékes, fából faragták. A templomhajót üvegajtó zárja le, ami 1990-ben készült el a hívek segítségével. A sok helyen „szegények házának” nevezett templomrészt, amely a bejárat és a templomhajó között van — 1956 óta védőrács zárja le. A hívek adományából a rácsot id. Bodnár Ferenc lakatosmester készítette. Napközben a templombelső — biztonsági okokból — csak a zárt védőrácson keresztül látható. A rács melletti GYÓNTATÓSZEK új, 1987-ben készíttette Matesz Jánosné. Az új bejárati ajtó is az ő ajándéka a katolikus templomnak.

 

A KARZAT

 

A szép hangú ORGONA 191 4-ben készült, 1990-ben felújították. A templom TORNYABAN két harang van. A LELEKHARÁNG 70 kg-os, a Kopcsó házaspár ajándéka. A MAGYAROK NAGYASSZONYA HARANG 224 kg-os. (A SZENT ISTVAN HARANGOT a II. világháború idején elvitték.) A templom KRIPTAJABAN nyugszik Thury Farkas Pál prédikátor és bibliafordító. A templom oldalához — a hívek — a LIJRDI BARLANGOT
1 960-ban építették. A templomot körülvevő műemlék KŐFALAT — amely egykor a 
török elleni védelmet szolgálta — renoválták. A hívek és plébánosuk ma is nagy gondot fordítanak a templomukra és környékére. A templom környéke rendezett, szép, (A hívek adományából készülhetett el az a kereszt is, amely a Sátor-hegy tetején áll, ennek felállításához egy monda kapcsolódik. A vulkánikus eredetű hegy tetején álló kereszt mondáját Gacsályi Margit néni így meséli el: „Morog a Sátor, hogy ki ne törjön, hálából állíttatta a falu. A keresztet a hegytetőre 6 ökörrel húzták fel.” Az 5 méter magas kereszt 1867 óta már a harmadik.) 
Az abaújszántói római katolikus templom történetét a korábban papírra vetett írásokból és a hívek elmondása alapján ismertük meg. A templom teljes hitelességgel bíró történetét az a templomon kívüli szenteltvíztartó kőmedence tudná elmesélni, amely a templom őskorából való. Sajnos, a kövek nem tudnak beszélni.

 

Készítették: az Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola honismereti szakkörének tagjai, Pintér Sándorné vezetésével 1993-ban.

 

Az abaújszántói lelkészek névsora 1736-tól:

 

Hancsek Miklós 1736-1738
Liszkay v. Liptay Orbán 1738
Máthé László, minorita 1738-1740
Gallovics János 1740-1765
Szemerényi Mátyás 1765-1767
Keltner János 1767-1806
Hanák András 1806-1821
Gillányi Károly 1821-1824
Zboray Mihály 1825-1838
Markovics János 1838-1842
Lengyel József 1842-1879
Liszkay Nándor 1879-1916
Horváth Géza 1916-1950
Halmos G. Ottó 1950-1953
Szilágyi Gyula 1953-1959
Juhász József 1959-1987
Varga Gábor 1987-